Kámaszútra (3. rész)

"A nők, lévén gyengéd természetűek, gyengéd kezdetet kívánnak."

A Káma Szútra az ölelésnek nyolc fajtáját különbözteti meg, két négyes csoportra osztva. Az első csoportba, amely "a férfit s a nőt egyesítő kölcsönös vágy jele", az érintkező ölelés, az érintő ölelés, a dörzsölő ölelés és a szorító ölelés tartozik.

A második csoportba tartoznak a "találkozáskor" történő ölelések, mint a fára kúszás, a szezám- és rizsszemek keveredése, valamint a tej és a víz vegyülése. Vátszjájana mindemellett a "test egyes tagjainak" ölelését is megkülönbözteti, ezek: a combok, a dzsaghana (a test középső része), a mellek és a homlok.

Az érintkező ölelés
A Káma Szútra a következőképpen le ezt a mozdulatot: "Mikor a férfi valamely ürüggyel a nő előtt vagy mellett megy el, és felsőtestével hozzáér, ezt érintkező ölelésnek nevezzük."
Szeretők között az effajta szándékoltan "véletlen" érintés a szeretet kimutatásának játékosan erotikus módja.

A dörzsölő ölelés
"Mikor két szerelmes a sötétben, akár látogatott helyen vagy magányban, lassan sétál, és közben egymáshoz dörzsölik testüket, ezt hívják dörzsölő ölelésnek."

Szerelmesek, főként a fiatalok között gyakori az ilyen fizikai kapcsolat, amikor séta közben át is karolják társuk derekát.

Az érintő ölelés
"Midőn a nő valamely magányos helyen lehajol, mintha föl akarna emelni valamit, és ezáltal megérinti keblével az előtte ülő vagy álló férfit, ez az érintő ölelés."

Az "érintés" szó itt képletesen is és nemcsak szó szerint értendő. Sokszor annyi is elég, hogy a nő hajlás közben keblével épphogy súrolja a férfit.

A szorító ölelés
"Midőn hasonló alkalommal (dörzsölő ölelés) az egyik a másik testét erősen valami falhoz vagy oszlophoz szorítja, ez az a szorító ölelés."

Fiatal szerelmesekre igencsak jellemző az ilyen huncutkodás, akárcsak a dörzsölő ölelés. Kevesen ellenkeznek, ha szerelmük egy falhoz szorítja őket.

A tej és a víz vegyülése
"Ha a férfi s a nő heves szenvedéllyel szereti egymást, és mit sem törődve azzal, hogy fájdalmat okoznak-e vele, oly erővel ölelkeznek össze, mintha be akarnának hatolni egymás testébe. Ezt az ölelésmódot, akár a férfi ölében ül a nő, akár előtte áll vagy ágyban feküsznek, a ’tej és víz vegyülésé’-nek nevezzük.”

A név jól szemlélteti a teljes feloldódást, és írja le, mint próbálnak a szerelmesek elveszni a másikban, főként a fizikai kapcsolat kezdetén.

Fára kúszás
"Midőn a nő egyik lábát a férfi egyik lábára, a másikat a combja köré helyezi, egyik karjával a férfi derekát, a másikkal meg a vállát öleli át és galambturbékoláshoz hasonló hangot hallatva, úgyszólván felkapaszkodik a férfira, az ölelés e módjának ’fára kúszás’ a neve."

A szezám- és rizsszemek keveredése
"Mikor a szerelmesek ágyban fekve oly szorosan ölelkeznek, hogy egymást egészen átfonják karjukkal s lábukkal, és összedörzsölőznek, az ölelés e fajtáját ’a szezám- és rizsszemek keveredésé’-nek hívjuk."

A név költőien írja le a testek és a végtagok teljes összefonódását, hogy bőrünk minél több helyen érhessen szerelmünkéhez.

A combok ölelése
"Ha a szeretők egyike combjait erősen a másikéhoz, vagy annak egy combját az övéi közé szorítja, ezt nevezzük a ’combok ölelésé’-nek."

A combok intim érintésén túl ez a mozdulat egymás nemi szervéhez is közelebb segíti a szeretőket, s növeli vele a vágyat.

A dzsaghana ölelése
"Midőn a férfi a dzsaghanáját, azaz testének középső részét saját testének ugyanezen részéhez feszíti, és ránehezedve akár körmével vagy ujjával csipkedi, akár harapja, üti vagy csókolja a nőt, akinek a haja fölbomolva terül szét, ezt hívjuk a ’dzsaghana ölelésé’-nek."
A Káma Szútra a köldök és a combok közti részt nevezi dzsaghanának. Ez az ölelés a szeretkezés közvetlen elő játéka, bár ma a szeretők többsége elhagyja a Vátszjájana által javasolt csipkedést, harapást és ütéseket.

A keblek ölelése
"Mikor a férfi mellét a nõ kebléhez szorítja, ez a ’keblek ölelése'".
A felsőtestek érintkezése mindkét fél mellbimbóját izgatja, és izgalmas változatosságot jelent a szokásos kézzel vagy szájjal cirógatás után.