Vajon miért szeret a nõk többsége sötétben vagy csak néhány pislákoló mécses fényében szeretkezni? Valóban izgatóbb és romantikusabb a meghitt félhomályban egymás szívverését és lélegzetét hallani? És hogyan vélekednek errõl a férfiak?
Vannak, akik imádnak a fényben meztelenkedni, vannak, akiknek nem számít, és elõfordulnak olyanok is, akik titkon áramszünetért fohászkodnak, hogy végre jól érezhessék magukat... De vajon jobb-e fényárban szerelmeskedni, mint sötétben? Egységes válasz nincs, hiszen mindannyian mások vagyunk...
Fények és árnyékok
"Csalhatatlan módszerrel állapítom meg, hogy komoly kapcsolatot kezdek-e az adott férfival vagy csak kaland lesz az egész - meséli a 27 éves Ildikó. - Ha valóban megérint a fiú, és kezdem fontosnak érezni, akkor biztonságra van szükségem, és ilyenkor jobban szeretem a félhomályt. Ha viszont a szívem nem dobban meg igazán, szabadabbnak érzem magam, és akár az összes villanyt is felkapcsolhatják körülöttem." Nem vagyunk egyformák. Lili 35 éves és házas, a férje pedig lámpafénynél szeret szerelmeskedni, szereti látni feleségét: a látvány is felizgatja. "Szeretek a kedvében járni, ezért nem kérem, hogy kapcsolja le a lámpát, pedig a teljes fény zavar, nem vagyok képes teljesen elengedni magam. Így aztán becsukom a szemem, és megteremtem a magam intim világát, és figyelek a párom érintéseire és becézgetéseire."
A kulcsszó tehát az intimitás! Amikor a két test és a két lélek egymáshoz közelít, megteremtõdik ez a bizonyos intimitás. Csakhogy ezt még elképzelni is nehéz vakító fénynél. Hogy miért? Mert a félhomály szinte sugallja az összebújást, az egymás felé törekvést, és a fizikai közelség bizalmat teremt. Fényességben ösztönösen is védekezni kezdünk. És mitõl védjük magunkat? A férfiemberek tekintetétõl! Idézzük csak fel, hogyan viselkedünk, ha vizslató férfiszemek merednek ránk! Néha még meztelennek sem kell lennünk, a tekintetükkel is levetkõztetnek. Ráadásul nem csak néznek, hanem vizsgálnak, vizslatnak minket. És, még ha életünk párjáról van is szó, jobban örülnénk neki, ha a vizslató "lézersugarak" egy kicsit diszkrétebbek lennének... "Pontosan tudom a kedvesem nézésébõl is, mikor kíván engem - meséli a 24 éves Nóra. Meztelennek érzem magam, szinte levetkõztet a tekintetével, mielõtt valóban levenném magamról a ruhát."
Erotikus látvány, gyengéd érintés
Felesleges azon sopánkodnunk, hogy párunk éppúgy gyönyörûséget lel bennünk fénynél, pedig mi szívesebben borítanánk a félhomály leplét szerelmes együttlétünkre. Nem vagyunk egyformák, nõk és férfiak, és ez igaz a szenvedélyre, a gyönyör elérésére is. Nekik fontos a látvány, izgatja õket. Nekünk fontosabb a hallás és az érintés (a becézgetés és a simogatás). A férfiak vágya a látványtól ébred fel, ezt már Freud is megmondta. Ezért szeretik a világosságot. Mi, nõk, sokkal inkább a szavak és az érzékelés rabjai vagyunk szexualitásunkban. Érzékenyebben reagálunk a szavakra és a simogatásokra. Elég, ha csak a sztriptízre gondolunk... Hogyan reagálnak õk, és hogyan mi? Õk beindulnak, mi pedig esetleg mókásnak találjuk, de felforrósodni biztos nem fog tõle a vérünk.
Prüdéria és szexualitás: Kérdések és válaszok
- Szégyenlõsség és szégyen vajon messze vannak egymástól?
A szégyen sokkal inkább önmagunkra vonatkozik, és valamely esetleges gyengeségünkkel hozható kapcsolatba. A szégyenlõsség ellenkezõ jelû. Erotikusabbá, titokzatosabbá tesz.
- Hogyan építhetõ be a szégyenlõsség szexuális életünkbe?
Játszani kell vele, csábítani. A fedettség-fedetlenség, a sötétség-félhomály rendkívül csábítóan hathatnak párunkra, ha tudunk játszani velük. És nem csak csábíthatunk, hanem irányíthatjuk is társunkat, vágyait, tekintetét. A titokzatosság csábításra készteti a férfit, tegyük hát lehetõvé, hogy elcsábítson minket!
- Vannak olyan nõk, akik bûnösnek érzik magukat, ha sötétben szeretkeznek. Miért?
A szexuális forradalom után a teljes szabadság sugallta, hogy mindennek látszódnia kell, mindent meg- és ki kell mutatnunk. Pedig a szégyenlõsség szükséges és törvényszerû mindannyiunk számára. Ki ebben szégyellõs, ki abban. Arról nem is beszélve, hogy a párkapcsolatban nagyon fontos a misztikum, a titokzatosság. Többek között ez tartja életben a szerelmet, ettõl tudjuk megõrizni kíváncsiságunkat a másik iránt.
Folytatjuk...