A Káma Szútra és a hozzá kapcsolódó Ananga Ranga, az Illatos kert és a Tao nem is olyan nyíltan szexuális mûvek, mint hinnénk. Van kapcsolat az õsi írások és a mi világunk között, és ez a kapocs az érzelem. Bármilyen sok emberrel háljuk is együtt, ha nem érzünk szeretetet, melegséget vágyaink tárgya iránt, soha nem érhetjük a káma igazi célját. A káma elve, hogy öt érzékszervünk, a hallás, érzékelés, látás, ízlelés és szaglás az agy és a lélek segítségével nyújtson élvezetet. És ez az elv ugyanolyan helyénvaló ma is, mint 400 táján volt Indiában.
A Káma Szútrát ennek az õsi nemességnek írta Vátszjájana. Férfiaknak készült, mert a nõk társadalmi helyzete akkoriban még igen alacsony volt. Ettõl persze még nem közönyös a nõk vágyai iránt, mert több oldalon is taglalja, miként izgassák fel a férfiak partnernõjüket. Részletesen foglalkozik a témával: leírja a csókot, a különféle simogatásokat, és ha a nõ végül kielégítetlen maradna, Vátszjájana azt tanácsolja, hogy a férfi dörzsölje kezével az asszony jóniját (vulváját). Olyan különleges pozíciókat is javasol, amelyek a társak közti méretkülönbségeket kompenzálják. A "magas" egyesülés lehetõvé teszi, hogy a kis kingammal vagy lingával (pénisz) rendelkezõ férfi mélyen behatoljon a mély hüvellyel rendelkezõ asszonyba. Az "alacsony" egyesüléssel a vastag péniszû férfi könnyen behatolhat kis vaginájú partnerébe. (Ezekrõl késõbb majd bõvebben is írunk!)
A Káma Szútra nem csak egyszerû szexuális tankönyv, hanem modort, viselkedést és a mûvelt ember számára mûvészeteket is tanít. Bár az eredeti kézirat egyes részei ma már különösnek hatnak (például hogy miként tanítsuk beszélni papagájunk és szajkónk), jó néhány érzéki mûvészet, mint az illatszerek, zene, ételek élvezete és felhasználása mai szerelmi életünkben is hasznos lehet.
Az Ananga Ranga
Ezt a mûvet kimondottan házaspárok számára írták. Szerzõje, Kaljána Malla így fogalmaz: "A fõ oka, hogy a házaspárok elhidegülnek egymástól, hogy a férj idegen nõ ölelését keresi, a feleség idegen férfiak karjába bújik, a változatosság iránti vágy és a birtoklással járó egyhangúság." Az Ananga Ranga 1172 táján keletkezett, erotikus mûvek gyûjteménye, és bõven idéz a Káma Szútrából is. A könyv nem sokkal a keresztes hadjáratok megindulás elõtt jelent meg, így a hazatérõ keresztesek jó néhány új szokással ismertették meg Európát, köztük persze szexuális szokásokkal is. Az évekig tartó háborúkat túlélõ lovagok igencsak élvezhették az arab, észak-afrikai és szír háremeket. Az ügyesebb szeretkezés csak az egyik haszon volt, de talán még fontosabbak az olyan finomságok, mint a tisztaság és az elõjáték. Ezeknek a keresztesek által behozott arab elképzeléseknek hála, kezdett a Nyugat ráébredni a szeretkezés örömeire.
Az Illatos kert
Az Illatos kert kéziratára az 1800-as évek közepe táján bukkant egy Algériában állomásozó francia tiszt. Szerzõje Nefzawi sejk feltehetõen Tuniszban élt a 16. Században, és még az õsi hinduknál is jobban ismerte az emberi anatómiát és szexuális reakciókat. Még ha nem is azonosította a ma G-pontnak nevezett területet, tisztában volt vele, hogy bizonyos helyzetek különös gyönyört nyújthatnak a nõknek. Egyértelmû, hogy Nefzawi sejk igencsak sok személyes tapasztalattal rendelkezett. Az Illatos kert sem csak magával a szeretkezéssel foglalkozik, hanem az érzéki ételekrõl, az afrodiziákumokról és arról ír, milyen a szexuálisan kívánatos férfi és nõ.
A Tao
A Tao õsi kínai bölcsességek gyûjteménye. Bölcsessége nyolc pilléren áll: filozófia, újraélesztés, kiegyensúlyozott étrend, "elfeledett étel" étrend, gyógyító mûvészet, szexuális bölcsesség, tudás és siker. A taoista szexológia a szex és a szexuális energia segítségével törekszik egészségre, harmonikus kapcsolatokra és szellemi tökéletesedésre. A taoisták szerint a szexuális stimulációt el kell nyújtani, így a gyönyör magasabb szintjét érjük el. A Tao több olyan szexuális pozíciót is tanácsol, melyeknek célja a szexuális energia áramlása. Igencsak különböznek a hindu és arab pózoktól, jelezvén, hogy a régi kínaiak egészen más nézõpontból közelítettek a szexhez. A pozíciók nevébõl – Vágtató ló, Repdesõ pillangó, Szerelmes fecskék - is kiderül, hogy õk a mûvészet egy ágának tekintették a szerelmeskedést. Ha képesek vagyunk megérteni ezt a hozzáállást, nem szégyelljük többé szexuális énünket és vágyainkat.