A betegség tulajdonképpen az alvajárásnak egy sokkal „fejlettebb” változata, mely magába foglalja a teljes szexuális aktust (elõjátéktól az utójátékig), egyetlen fontos kivétellel: a betegek nincsenek tudatában annak, hogy mit tesznek, és felébredve nem emlékeznek a történtekre.
A szexszomnia nem összekeverendõ a szexuális álmokkal. Az álmok az alvási fázis olyan szakaszában jönnek létre, mikor a test nagyrészt tehetetlen, míg az alvás közbeni szex a mély alvást követõ fázisban, mikor a test már szabadabban mozog.
Noha a betegség komikusan hangzik, és rengeteg komikus esetet is von magával, veszélyes. Nemcsak a beteg, hanem partnere számára is, hiszen õt a beteg fél akaratán kívül is bántalmazhatja, megerõszakolhatja. Általában a beteg ugyan érzi, hogy valami nincs rendben, ám meg van gyõzõdve arról, hogy minden csak álom volt.
A szexszomnia jól kezelhetõ a különbözõ antidepresszáns készítményekkel, noha a betegség kutatása még gyerekcipõben jár, s az orvosok sincsenek teljesen tisztában a kiváltó okokkal. Úgy tûnik, a szexszomnia genetikai úton öröklõdik, de stressz, depresszió és alkoholizmus is kiválthatja.